Kedves Olvasók! Az idei Hősök napja alkalmából Besenyőtelekről készült bejegyzés. Ez a település szenvedte el a legnagyobb veszteséget az akkori Magyarország területén, arányait tekintve.
A Hősök Napja alkalmából szeretném arra buzdítani Olvasóinkat, hogy településükön helyezzenek el virágot vagy mécsest településük első és/vagy második világháborús emlékművénél. Köszönöm!
A felhívás után pedig következzen Besenyőtelek története és emlékműve:
A település története
Az okiratok azt bizonyítják, hogy a falu neve a besenyőktől származik, ugyanis a település besenyőtelep volt. A zásztyi apátság alapítólevelében a XI. században a besenyők kútját, besenyők temetőjét említették ezen a helyen.
A település története visszanyúlik a történelem előtti időszakba. Ezt bizonyítják a régészeti leletek. Cserépmaradványok jelzik a bronzkori úgynevezett pirinyi kultúra megjelenését. Régészeti leletek kerültek napvilágra a bronzkor végéről, a koravaskorból is, amelyek a kelta néphez kötődnek. A késő keltakorhoz kapcsolódik a besenyőteleki telep és temető. Itt félig fölbe mélyített házak alapjait és csontvázas sírokat tártak fel Galván Károly és Szabó János Győző régészek az 1956 előtti években, illetve 1960-ban. Hunkori lelőhely került felszínre a besenyőteleki tepélypusztai gazdaság központjában, a sertésistállók emésztőgödrében, itt kerek sírfoltokat figyeltek meg.
A sírban ülő helyzetű csontvázat találtak, s vele együtt két füles korsót mentettek meg a leletegyüttesből. Honfoglalás-kori leletre bukkantak a község külterületéhez tartozó Szőrháton, a kömlői út melletti homokbányában. Itt nyugat-keleti tájolású sírokat találtak, egyikből lócsontok kerültek elő, illetve ettől kissé magasabban emberi csontváz. A
halott koponyája fregmentált volt. A fejéhez hullámdíszes agyagcserepet helyeztek, a medencén aranyozott övdíszek és ezüst tarsolylemez feküdt, a nyílhegyet állítólag függőleges helyzetben találták, ezt feltehetően a sírba belelőtték. A leletek egy része elkallódott.
Besenyőtelek a török első megjelenése alkalmával 1544-ben elpusztult. Attól kezdve, hogy 1596 őszén a török elfoglalta Eger várát, sem Besenyő, sem Tepély nem szerepel az adóösszeírásokban egészen 1676-ig. Minthogy a falu 1686-ban harmadszor is néptelenné vált, nem szerepel a lakott települések között sem az 1696. évi, sem az 1697. évi összeírásban. A falu 1703-ban már újra benépesült. Besenyő falu lakóit emlegette gróf Zinzendorf egri császári várparancsnok abban a menlevélben, amelyet a Rákóczi-szabadságharc kezdetén 1703. december 19-én a következő szöveggel állított ki a besenyőtelkiek részére.
„Miután Besenyő falu lakói a most kitört felkelés idején az általam kívánt élelmiszert hűségesen beszolgáltatták, ezért utasítom az itt lévő és ezután érkező császári katonákat,
hogy a falu lakóit semmiféle terménybehajtással, rablással ne zaklassák, és ilyesmitől védelmezzék, kivévén azt az esetet, ha a császári katonaság élelemhiány miatt rákényszerül. Kelt Eger várában 1703. dec. 19. Gr. Zinzendorf Ferinánd.”
A 1848 őszén több mint 100 besenyőtelki férfi jelentkezett nemzetőri szolgálatra.
Az első világháború négy éve alatt a 3400 főnyi lakosságból 674 főt hívtak be katonai szolgálatra, közülük 121 fő hősi halált halt. A bevonultak a felnőtt férfilakosság csaknem negyven százalékát tették ki, amely jóval meghaladta az országos átlagot.
A két világháború közötti időszakban három besenyőtelki lakost az első világháborúban tanúsított hősiességéért vitézi címmel tüntetett ki a kormányzó.
A Tanácsköztársaság kikiáltását 1919. március 21-én a falu népe nem fogadta kitörő lelkesedéssel. A helyi lakosság Kommünnel szembeni ellenszenvét csak növelte, hogy 1919. május elejétől Besenyőtelek hadtápterület lett. A községben helyezték el a Vörösezred pihenő legénységének egy részét. A front közelsége miatt a parasztság biztosította az élelem és hadianyag szállítását. A komoly teher miatt érthető, hogy a Vörös őrségbe a helyiek közül csak néhányan álltak be.
A második világháború nagy károkat okozott Besenyőtelken is. A többnapos helyi harcok következtében a település középületeit, lakóházait óriási károsodás érte. A községházán lévő hivatalos iratok jórésze megsemmisült.
Forrás: www.besenyotelek.hu
Az emlékmű:
Horváth Géza alkotását 1923-ban állították föl a katolikus templom melletti téren. Az első világháborús emlékmű mellett áll a második világháborús áldozatok emlékműve is. Az emlékmű oldalán és az oszlopon olvashatók az alábbi feliratok, és a hősi halottak nevei:
Állíttatta nemes
Besenyőtelek
község közönsége
1923
Elesett hősök
emlékére
1914-1918
Andal István, Besenyei István, Bollók János, Bozsik Albert, Bozsik András, Bozsik János I., Bozsik János II., Czakó János Zsigmond, Czakó József Antal, Czakó Péter, Czont István, Csathó Imre, Csathó Pál, Csathó Péter, Csepány András, Csirke Antal, Csirke Sándor, Dani József, Dávid József I., Dávid József II., Demeter Antal, Ficsor András, Fodor István, Fodor János, Forgács István, Gazsik János, Gecse János, Goth Vilmos, Guba Mátyás, Györki István, Halko András, Hankó Pál Sándor, Homonnai Antal, Homonnai Pál, Ivankovics Antal, Ivankovics István, Ivankovics János I., Ivankovics János II., Jakab Sándor, Járdán István, Karkus István János és Máté, Karkus János, Kali Bálint, Kerekes András László, Klement János, Kolompár Lajos, Kriston Albert, Kriston István, Kriston Pál, Kun Antal, Magda Kálmán, Méhi András János, Mlinko György, Mlinko Márton Zsigmond és Antal, Nagy András, Nagy Antal, Nagy Imre János, Nagy István B. és Vendel, Nagy István, Nagy János, Nagy László, Nagy Pál, Nováki István, Petrik László, Petrik Orbán, Petrik Sándor és József, Pók Ferenc, Póka Gyula, Póka Gyula, Ragó Albert, Ragó Dániel, Ragó Lázár, Ragó Pál, Ragó Rafael, Ragó Sándor, Rausz András, Redeiner István, Ruttkai Antal, Simon Bertalan, Sütő István, Szabó András, Szabó Antal, Szabó Imre, Szabó János, Szabó János és Mátyás, Szabó József, Szabó János, Szalmás Lajos, Szepesi József, Tamás Antal, Tóth Antal, Tuza György és Gábor, Tuza István, Tuza László I., Tuza László II., Tuza Zsigmond, Varga János, Vasas György, Vasas István, Vass Antal, Vass János I., Vass János II., Vass Lajos, Vass Vendel, Veres András, Veres Fodor István, Veres János, Veres Mihály, Veres Miklós Antal, Virág András.
Besenyőteleki I. világháborús emlékmű nagyobb térképen való megjelenítése
Kommentek